Made in Kaposvár

A mediterrán étrend

Bernáczki Julcsi

- A mediterrán étrendnek évezredes hagyományai vannak, azonban a Földközi-tenger területén élő lakosság étrendjét összefoglaló táplálkozási jellemzők meghatározása, csak a XX. század derekától használatos. AB Keys amerikai táplálkozástudós nevéhez fűződik a kifejezés megalkotása, aki munkásságával hozzájárult a táplálkozással (is) összefüggő megbetegedések – mint szív- és érrendszeri megbetegedések, elhízás- és a nyugati életmód közötti kapcsolat bizonyításához, valamint tudományos alapot biztosított a tracdícionális mediterrán étkezési szokások egészségre gyakorolt hatásairól.

A mediterrán étrendet az egyik legegészségesebb diétaként tartják számon a táplálkozás tudománnyal foglalkozók. Rajtuk kívül, emberek milliói pedig a legfinomabb diétaként minősítik ezt az étrendet. Egyre nagyobb érdeklődés öleli körül a mediterrán diétát, amely, akár komplett életmódként is értelmezhető. Az étkezési szokást különböző országok és jellegzetes konyhájuk összessége határozza meg. Jellemző rá, a ,,termőföldtől az asztalig" szemlélet. Tehát fontos, hogy az ételek idényszerű, friss, természetes alapanyagokból álljanak, minél kevesebb feldolgozáson menjenek keresztül, mesterséges adalékanyagokban minél szegényebbek és helyi termelésűek/előállításúak legyenek. Az UNESCO reprezentatív listája komplex módon úgy jellemzi ezt az étrendet, mint a növénytermesztést, a betakarítást, a halászatot, az állattenyésztést, a tartósítást, a feldolgozást, az elkészítést és kiemelten az ételek elfogyasztását magábafoglaló készséget, tudást, valamint a hagyományok összességét.

A mediterrán stílusú étrend alapja a növényi eredetű táplálékok bősége, a rendszeresen fogyasztott teljeskiőrlésű gabontermékek, zöldségek, gyümölcsök, valamint elengedhetetlen olivaolaj. A zöldség és gyümölcsfogyasztásuk többszöröse a hazai fogyasztásnak, melyeknek értékes a vitamin, ásványi anyag- és rosttartalma, valamint bővelkednek biólógiai aktív anyagokban is. Az étrend alapvető élelemiszerei a teljeskiőrlésű gabonák, melyek gazdagok élelmi rostokban, vitaminokban (pl.: B-vitaminok, E-vitamin, folsav), és ásványi anyagokban (pl.: kálium, magnézium, foszfor, cink). A margarin és az állati zsíradékokat nem használják, helyette szűz- és extraszűz olivaolajat használnak, amely antioxidánsokat (A- és E-vitamin) tartalmaz. A mediterrán étkezésben legalább hetente egyszer szerepel hal, vagy tenger gyümölcsei, melyek bővelkednek omega-3 zsírsavakban, jó minőségű-teljes értékű fehérjében, ásványi anyagokban (pl.: kálcium, foszfor, vas, jód) és vitmainokban (D-, E-, B-vitaminok). A Földközi-tenger térségeiben a tejtermékek közül a sajtok fogyasztásának vannak tradíciói. Főképp zöldfűszereket használnak, amelyek gazdakok különféle illóolajokban, melynek köszönhetően kevesebb sót használnak a sütés, főzés során. A mediterrán konyha ínyenc nyersanyaga a szarvasgomba és a porcino (vargánya típus) is. Ezeken felül az étrendben gyakran szerepelnek hüvelyesek, olajos magvak és fűszernövények. A mediterrán népek mérsékeltebben fogyasztanak tejet, tejtermékeket, előnyben részesítik a szárnyas húsokat a vörös húsokkal szemben, valamint gyakran kerülnek az asztalukra halak és tenger gyümölcsei is. Szerves része az étrendnek a rendszeres, de mérsékletes bor fogyasztás. A táplálkozási vontakozásokon kívül elengedhetetlen része a mediterrán életérzésnek a rendszeres testmozgás, a kielégítő pihenés, a vidámság és az étkezés élvezete.

A mediterrán diéta bizonyítottan csökkenti a népbetegségnek számító szív-és érrendszeri megbetegedések rizikóját, mely prevenciós célzattal is kitűnően tartható.