Made in Kaposvár

Miket kerüljünk el vezetés közben?

Fodor Zsolt

Telefonálni, étkezni és a táskánkban pakolászni igen veszélyes lehet, miközben éppen autót vezetünk. De mi a helyzet például a hangos zenehallgatással vagy a GPS- nyomkodásával? Ebben a hónapban annak jártunk utána, hogy milyen bírságokra számíthatnak azok az autóvezetők, akiknek a figyelme könnyen elterelődik a volán mögött ülve.

Az elmúlt években számos kampány indult már azért, hogy az autósok figyelmét felhívják a vezetés közbeni mobiltelefonálás veszélyeire. Pontosan mik a szabályok erre vonatkozólag, mikor büntethető a mobiltelefonálás?

Ezen kérdés megválaszolása a KRESZ 3.§ (2) bekezdésben foglalt szabály nyújt nekünk segítséget, amely úgy szól, hogy „A gépkocsi vezetője menet közben kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat.”

Van-e olyan lehetőség, amely során mégsem büntetik a telefonáló sofőröket?

Igen, ilyen például, ha a gépkocsi rendelkezik autós kihangosítóval és az elindulást megelőzően a vezető csatlakoztatja mobilját és azon keresztül - a készüléket nem kézben tartva - telefonál.

Ez a szabályozás csak az autóvezetőkre vonatkozik?

A fent említett jogszabály tovább részletezi, hogy „a kétkerekű, továbbá gépkocsinak nem minősülő háromkerekű jármű vezetője menet közben – ide értve a forgalmi okból történő megállást is – kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat.” A jogszabály „forgalmi okból történő megállás” hivatkozása a gépkocsivezetőkre is értendő.

Figyelemelterelő tevékenységnek számít a vezetés közbeni dohányzás is. Itt mi a rendőrség álláspontja?

Bizony a dohányzás is elvonja a járművezető figyelmét, hiszen – amellett, hogy a tevékenység az egyik kezét lefoglalja, és ez már önmagában is jelentős közlekedésbiztonsági kockázatot eredményez - a cigaretta (vagy más nikotin tartalmú termék) keresése, meggyújtása, a hamunak a hamutartóba való helyezése esetén a járművezető figyelme nem az úttestre, a közlekedési folyamatokra, eseményekre összpontosul. Ennek következtében sajnos bármikor, az emberi szándéktól teljesen függetlenül is bekövetkezhet közúti baleset, és sokszor a véletlenen múlik, hogy könnyű illetve súlyos sérüléses vagy éppen halálos kimenetellel.

Milyen jellegzetes helyzetek vannak még, melyek hasonlóan balesetveszélyes szituációkhoz vezethetnek?

A személysérüléses közúti balesetek jelentős része a járművezető figyelmetlenségére illetve a figyelmet elvonó valamilyen aktív magatartására vezethető vissza. A gépkocsiban ülve például gyakran előfordul, hogy valaki a rádióban valamilyen műsort keres, csatornát vált, beállítja a kívánt hangszínt illetve hangerősséget, cd-n vagy sd kártyán egy konkrét zeneszámot keres, a gépkocsi valamely kezelőszervével (fűtés kapcsolóval, légkondicionáló készülék nyomógombjaival) foglalatoskodik, nyomkodja a GPS készüléket, de mégis a leggyakoribb, hogy megszólal a telefon vagy a vezető kezdeményez hívást. Az előzőekhez hasonlítható még, amikor a járművezető a szemüvegét keresi, étkezik, valamilyen italt, frissítőt fogyaszt az elgurult ásványvizes palackot kutatja kezével az ülés alatt, jókedvűen, időnként oldalra, illetve hátratekintve beszélget hasonló korú utasaival, hátrafordul a hátul ülő kisgyermek felé vagy éppen az autóban szállított házi kedvencével foglalkozik. Ugyancsak jelentős figyelemelvonó tényező lehet a vezetés közbeni tartós elgondolkodás, az út környezetében elhelyezett, feltűnő tartalmú vagy megjelenítésű óriásplakát továbbá a járművön kívül eső cselekmény, esetleg egy adott személy tartósabb megfigyelése, figyelemmel kísérése.

Létezik a fent említett tiltásokra jogszabály?

Ezeket a magatartásokat a jogszabály nem tiltja ellenben ismét csak a KRESZ vonatkozó rendelkezése (KRESZ 3.§ (1) c. pont) nyújt nekünk segítő jobbot, mely szerint „Aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles úgy közlekedni, hogy a személy és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat a közlekedésükben ne akadályozzon, és ne zavarjon.” A jogszabály arra mutat, hogy nem tilos enni, inni rádiót nyomkodni, fűtés tekerni, de mindezt csak úgy lehet megtenni, hogy másokat ne veszélyeztessünk. Amennyiben a fenti okok miatt mégis baleset történik, azért az említett KRESZ szabály szerint a gépkocsivezető vonható felelősségre.

Sokan fülsüketítő hangerővel száguldoznak az utakon. Velük szemben is van valamilyen törvényi szabályozás?

A gépkocsiban hallgatott zene hang erejének vonatkozásában nincs törvényi előírás.

A szállított utasokra is a korábban említett szabályok vonatkoznak?

KRESZ alapján az utasokra vonatkozó szabályok szerint az utas csak álló járműre szállhat fel és csak álló járműről szállhat le. Az utasnak tilos a vezetőt a vezetésben zavarni, állva utazni, - kivéve autóbuszon, trolibuszon és villamoson - a jármű lépcsőjén, illetőleg külső részén utazni, a jármű ablakán vagy ajtaján kihajolni. A jármű ajtaját az utas csak akkor nyithatja ki, ha ezzel a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti.