Made in Kaposvár
Perlaki-Horváth Péter

Ünnepi kisokos

Március 8.

Nemzetközi nőnap

Ez az a jeles nap, amikor a nőket ünnepeljük világszerte és egy szál virággal ajándékozzuk meg őket. A hagyománya régebbre nyúlik vissza, mint azt gondolnánk. Ugyanis 1857 március 8-án egy New York-i textilgyár nő munkásai az emberibb munkaviszonyokért és bérekért szerveztek tüntetést. Ehhez a mozgalomhoz Magyarország először 1913-ban csatlakozott, majd a Rákosi korszakban vált kötelező ünneppé. Munkásmozgalom jellegét a rendszerváltásnál vesztette el.

Március 15.

Az 1848-as magyar szabadságharc napja

Most nem a szokásos históriáról számolnék be, hogy hogyan és miképp jutottak el a forradalmárok a Pilvaxból Táncsics börtönéig. Helyette mesélnék egy-két érdekességet ezzel a neves nappal kapcsolatban. Az első ilyen, amit megosztanék az, hogy a neves kávéházat az idősebb vendégek hívták Pilvaxnak, míg a fiatalok Fillinger névvel illették az épületet. A következő érdekesség, hogy Sükei Károly a dadogós költő a 12 pont kifüggesztése után elkezdett beszédet mondani annak ellenére, hogy elég komolyan dadogott. A Landerer nyomda a bécsi hírek hallatán, már eleve a szokásos papírmennyiség sokszorosával készült, két tervvel: Ha a tömeg kicsi akkor nyugodtan elküldhetik őket az alkalmazottak, viszont ha nagy, akkor engedjenek a tömeg követeléseinek. Egy másik tény, hogy a tömegnek azt javasolták, hogy délben menjenek haza ebédelni. Ezt követően pedig este megindultak Táncsics börtöne fele. Ha már szóba került Táncsics, a kiszabadítása estéjén a Nemzeti Színházban rendezett Bánk Bán előadásnak ő lett volna a díszvendége, de ő úgy döntött, hogy ezt az időt feleségével a Nádor fogadóban tölti el. Minden tény és érdekesség olyan hatással bírt, melyek március 15-ét örökre nevezetes nappá tették a magyar történelemben.

Március 16.

Az alvás világnapja

Ez az ünnep a tavaszi napéjegyenlőséget megelőző pénteken van. Az alvás világnapját 2008 óta a világ több pontján megrendezik. Az ötlet az Egyesült Államokból indult és idén több mint 50 országban tartják meg ezt a napot, köztük hazánkban is. A szervezők célja, hogy az életminőség szempontjából felhívják a figyelmet az alvás fontosságára. Az alvás és az ébrenlét, az élő szervezet alapállapotai. Életünk közel egyharmadát alvással töltjük. Az alvás mélysége fázisokból áll, melyek jól kimutathatók elektroencefalogrammal (EEG). Alfa, béta, téta és a delta hullámok váltakozása jellemzi a folyamatot. Egy éjszaka alatt az alvási ciklus általában öt-hat alkalommal változik: lassú hullámú alvás- ezen időszak alatt pihenünk igazán- paradox alvás, amikor álmodunk is. Nyolc óra alvás során egy felnőtt ember kb. hat órát tölt álmodás nélkül, két órát az álomlátásos alvás állapotában van. Mindenki álmodik, viszont egyes emberek nem emlékeznek ezekre az álmokra. Alvás és álmodás alatt sem vagyunk elvágva a külvilágtól, viszont nem veszünk figyelembe olyan apróbb fény, hang- és egyéb ingereket, melynek az a magyarázata, hogy a szervezet regenerálódása érdekében a nem fontos ingereket elhanyagolja. A megfelelő minőségű és mennyiségű alvás hiánya az életkilátásokat is jelentősen rontja: egy külföldi vizsgálat adatai szerint a 6 óránál kevesebbet alvók halálozási aránya 70%-kal volt magasabb az ennél többet alvó kontrollcsoport tagjainál rögzített értékeknél.

Március 20.

A boldogság világnapja

Világszerte első alkalommal 2013. március 20-án ünnepelték a boldogság napját. Az ENSZ közgyűlése 2012. júniusában nyilvánította a boldogság nemzetközi napjává ezt a napot. Ezen világnap ötlete a kis himalájai buddhista királyságtól, Bhutántól származik. Az ázsiai ország a világon elsőként vezette be a bruttó nemzeti boldogság fogalmát lakosai jólétének mérésére, mondván, hogy az többet elárul, mint a bruttó hazai össztermék, a GDP.